A COVID-19 késői hatásai gyermekkorban

2022. ápr. 11. - 2022. máj. 31.

Akkreditálva:
Orvos (30 pont)

Szakdolgozó (12 pont)
Időtartam: 12 óra 55 perc
Részvételi díj: van
Szervező: Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika

Kerekasztal megbeszélések

2022. április 28. csütörtök

16.00 – 16.30 Long COVID, poszt COVID szekció - moderátor: Prof. Dr. Szabó Attila
16.30 – 17.00 Szervspecifikus eltérések I. szekció - moderátor: Dr. Krikovszky Dóra
17.00 – 17.30 Szervspecifikus eltérések II. szekció - moderátor: Dr. Béres Nóra

2022. április 29. péntek

16.00 – 16.30 COVID-19 pszichiátriai és pszichés hatásai - moderátor: Dr. Várnai Nikoletta
16.30 – 17.00 MIS-C - moderátor: Dr. Constantin Tamás
17.00 – 17.30 Long COVID további aspektusai - moderátor: Dr. Pék Tamás

Előadások megtekintése

Az előadásokat 2022. április 11-től május 25-ig a jelentkezést követően bármikor meg lehet megtekinteni.

Díjak

Regisztrációs díj: 15.000 Ft
Kedvezményes regisztrációs díj - Semmelweis Egyetem dolgozói számára: 10.000 Ft
Szakdolgozói regisztrációs díj: 10.000 Ft
A fenti díjak tartalmazzák a 27%-os Áfa-t.

Fizetés módja

bankkártyával
átutalással

Szervezőbizottság

Prof. Dr. Szabó Attila
Dr. Dezsőfi-Gottl Antal
Dr. Krivácsy Péter
Dr. Tóth-Heyn Péter

Technikai információ

Veres Emese
E-mail: emese.veres@ementin.hu
Tel.: +36 20 419 9219

Lupkovics Vanessa
E-mail: vanessa.lupkovics@ementin.hu
Tel.: +36 30 518 8812

Köszöntő
Információk
Előadások
Támogatók

Kedves Kollégák!

A koronavírus pandémia bolygónk összes lakójának életét megváltoztatta. A változás azonban nagyon különböző módon érintette az egyes embereket, családokat, közösségeket. Az elsődleges egészségügyi következményeken túl, eltérő mértékben, de érzelmi, szociális, gazdasági, életviteli hatásokat is figyelembe kell vennünk a Covid-19 járvány során. A gyermekgyógyászatot sokáig a kevésbé érintett orvosi szakterületek közé sorolhattuk, hiszen a járvány elsődleges hatásai kevésbé érintették: kevesebb volt az akut Covid fertőzött gyermek és nagyságrendekkel kevesebb volt köztük a súlyos állapotú., összehasonlítva a felnőttekkel. A negyedik és ötödik hullám alatt azonban nagyszámban betegedtek meg a gyermekek is, mindamellett továbbra sem volt kiugró a súlyos esetek száma. Az akut fertőzéseken túl már a második hullám után megjelentek a Covid-19 szubakut és krónikus hatásai, melyek változó mértékű, de folyamatosan fennálló kihívást jelentettek és jelentenek jelenleg is.

A sokszervi gyulladás (MIS-C/PIMS) gyermekkori speciális tünetegyüttes, amely az akut koronavírus fertőzést követően hetekkel jelenik meg, többnyire fulmináns betegség képében.

A poszt vagy long COVID szindróma pedig hetekkel, hónapokkal az akut Covid fertőzés után okoz hosszas szenvedést gyermekkorban is, a felnőttkori tünetekhez képest részben megegyező, részben eltérő megjelenéssel.

Aktuális továbbképző fórumunkon a COVID járvány másodlagos, gyermekeket és a gyermekgyógyászatot érintő aktuális kérdéseit vesszük végig. Az újonnan megjelent kórállapotok jellegzetességein, tünettanán és kezelési lehetőségein túlmenően, igyekszünk a gyakorló orvos szempontjaiból bemutatni a színes tünetegyüttest. Fontos cél, hogy mind az alapellátásban, mind a kórházakban dolgozók használható ismereteket kapjanak. Ha pedig valamire nem gondoltunk, akkor online kerekasztalon lehetőség nyílik a kérdéseket megvitatni. Bár a téma új, az elmúlt 2 évben a Covid fertőzés késői hatásaival legnagyobb tapasztalatot szerzett kollégák osztják meg ismereteiket a hallgatósággal.

Szeretettel várunk mindenkit a továbbképző szimpóziumunkon.

Dr. Szabó Attila Dr. Dezsőfi-Gottl Antal Dr. Krivácsy Péter Dr. Tóth-Heyn Péter

Megtekinthető előadások

Long COVID, poszt COVID

Köszöntő

Prof. Dr. Szabó Attila | 5 perc

Helyzetkép gyermekgyógyász szemmel

Prof. Dr. Szabó Attila | 20 perc Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekklinika

A COVID-19 fertőzést követő kórállapotok gyermekkorban -Definíciók, gyakoriság, életkori megoszlás

Dr. Garai Réka | 20 perc Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekklinika

Összefoglaló

Dr. Garai Réka

A COVID-19 fertőzést követő kórállapotok gyermekkorban -Definíciók, gyakoriság, életkori megoszlás

Bevezetés

A pandémia kezdete óta gyorsan, egyidőben kellett megismernünk magát a SARS-CoV-2 vírust, annak rövid- és hosszútávú következményeit (akut és Long COVID), eset definíciókat kialakítanunk, illetve az egyre nagyobb számú Long COVID-os gyermekeket ellátnunk. A Long COVID gyermekkori gyakoriságáról nehéz megbízható adatokat közölni, ugyanis az akut fertőzés akár a gyermekek 35%-ban tünetmentesen is végbe mehet. Brit becslések alapján a korábban magasabbnak becsült long COVID szindróma gyakorisága 3-12% közötti lehet. A kapcsolódó szakirodalom folyamatos bővülése ellenére a mai napig nincs egyértelmű, nemzetközi esetdefiníció és szakmai ajánlás gyermekekre.

Módszer

Munkánkat az akkor aktuális NICE-guideline és esetdefiníció alkalmazásával 2021. március 24-én kezdtük meg, a mai napig csaknem 350 gyermeket láttunk el.

A szakirodalom áttekintése mellett a Klinikánk Long COVID ambulanciáján megjelent első 97 gyermek alap demográfiai adatait mutatom be.

Eredmények

Az első 97 elemzésre került gyermek adatai alapján az átlag életkor 11.7±3.7 év volt, 0-5 év közöttiek 6-an, 6-11 év közöttiek 37-en, és 12-18 év közöttiek 54-en voltak, 64%-uk lány volt.

Long COVID felnőttekben

Prof. Dr. Müller Veronika | 17 perc Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika

Összefoglaló

Prof. Dr. Müller Veronika

Long COVID felnőttekben

A SARS-CoV2 több járványhullámának lezajlását követően jelentős ismeretanyag gyűlt össze az infekció lezajlását követő hosszú távú egészségügyi eltérésekről. Vírustípustól függetlenül számos esetben jelentkezik hosszan tartó tünetegyüttes, melynek legfontosabb eleme a fáradság, gyengeség. Kardiológia, pulmonológiai, neurológiai, gastroenterológiai és endokrin eltérések kerülnek összegzésre, illetve a hosszú távú pszichés komplikációk. Pulmonológiai eltérések tekintetében a tartós köhögés, alvászavarok, interstitialis tüdőeltérések, illetve a rehabilitáció lehetőségei kerülnek még bemutatásra.

Long COVID gyermekkorban

Dr. Krivácsy Péter | 20 perc Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekklinika

Összefoglaló

Dr. Krivácsy Péter

Long COVID gyermekkorban

A 2019-ben kirobbant COVID-19 pandémia számos nehézséget, kihívást jelentett az egész társadalom számára. Ezek közé tartozik az egyik legfontosabb hosszú távú tünetegyüttes, a long vagy poszt COVID állapot, betegség. A prezentáció során az idő keresztmetszetén mutatjuk be a long COVID kapcsán megjelenő legfontosabb közléseket, az ismereteink alakulását, bővülését. Mivel új és sok bizonytalanságot hordozó tünetegyüttesről beszélünk, különösen érdekes, hogy ez alatt a rövid idő alatt, hogy alakult a gondolkodásunk, hogy épült ki az ellátó rendszer, hogy reagálni tudjon a külső és belső igényekre. Már 2019-ből vannak közlések az akut koronavírus fertőzés hosszú távú hatásairól, de ezek az információk nem a szakemberektől, hanem a betegektől származtak és elsősorban a közösségi médiában terjedtek. Az orvostudomány is reagált, de számos új problémával kell(ett) szembenézni: az definíciók hiánya, a nehezen objektivizálható tünetek, a betegek sokszor összetett tünetegyüttese, de a nem kellően tisztázott patofiziológiai háttér vagy éppen a kapacitáshiány is ezek közé tartozik. Bár a gyermekeknél az akut COVID-19 fertőzés lényegesen ritkábban okoz súlyos betegséget, a long COVID őket is érinti. Általában elmondható, hogy a betegségek zöménél a gyermekkorban később és nehezebben születnek meg az evidenciák, ami a long COVID esetén a fentebb felsorolt bizonytalanságok miatt még hangsúlyosabb. Ugyanakkor tény, hogy a tudományos életben szinte számolatlan vizsgálat, cikk foglalkozik a témával, ezek közül is ismertetésre kerül néhány fontos közlés.

Long COVID, poszt COVID - Kerekasztal

Prod. Dr. Müller Veronika, Dr. Garai Réka, Prof. Dr. Szabó Attila, Dr. Krivácsy Péter | 30 perc

Szervspecifikus eltérések I.

Milyen vizsgálatokat végezzünk, és hogyan értékeljük az eredményeket?

Dr. Ténai Nikolett | 20 perc Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekklinika

Összefoglaló

Dr. Ténai Nikolett

Milyen vizsgálatokat végezzünk, és hogyan értékeljük az eredményeket?

A COVID-19 fertőzést követően megjelenő új tünetegyüttes egyre több beteget érint, emiatt sok ponton találkozhatunk velük a betegellátás során. Ezen betegek gondozása céljából, a WHO által meghatározott irányelvek mentén 3 hét leforgása alatt hoztuk létre Long COVID ambulanciánkat a Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján. A kivizsgálás menetének ismertetésével a betegek ellátását illetően szeretnénk támpontokat nyújtani.

Az első találkozás előtt egy tájékoztató, valamint online anonim WHO kérdőívek kiküldése történik, melyek eredményeit 2022. február óta a RedCap rendszerben rögzítjük. Az első vizit során a részletes kikérdezés és fizikális vizsgálat mellett kiterjesztett laboratóriumi vizsgálatok, valamint szükség esetén a tünetek szerint társszakmákkal való kapcsolatfelvétel zajlik. Ezt követően rendszeres kontrollok következnek, mely során értékeljük az eddigi vizsgálati eredményeket, kizárjuk a tüneteket magyarázó egyéb betegségeket, átbeszéljük a jelenlegi panaszokat, életminőséget, illetve a terápia sikerességét és további terveket határozunk meg.

A Long COVID szindróma egy jelenleg intenzív kutatás alatt álló, még nem teljesen ismert kórkép, melynek tünetei rendkívül széles skálán mozognak. Multidiszciplináris együttműködés szükséges annak érdekében, hogy a panaszok hátterében álló organikus okokat felismerjük és szükség esetén kezelni tudjuk. A kezelésben fontos szerepe van a rehabilitációnak dietetikus, gyógytornász, pszichológus bevonásával.

Long COVID pulmonológiai hatásai és koinfekciók

Dr. Krikovszky Dóra | 20 perc Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekklinika

Összefoglaló

Dr. Krikovszky Dóra

Long COVID pulmonológiai hatásai és koinfekciók

COVID fertőzést követően – a betegség súlyosságától függetlenül – a többi vírusfertőzéshez képest gyakrabban tapasztalunk elhúzódó, szerteágazó megjelenésű tüneteket. A tünetek pontos definiálását, a pathomechanizmus megértését és az esetleges terápiás lehetőségek feltárását jelentősen nehezítik a cikkenként változóan definiált betegcsoportok és eltérő vizsgálómódszerek. A légúti tünetek és fáradékonyság, fizikai terhelés kapcsán jelentkező fulladás az egyik leggyakoribb long COVID tünet. Az esetek többségében sem a légzésfunkció, sem a mellkas CT vizsgálat nem mutat eltérést. Egy-egy esetismertetés az alveolokapilláris gázcsere zavarát tudta igazolni. Ennek hátterében kóros immunválaszt, gyulladást és hiperkoagulábilis állapotot feltételeznek.

A COVID fertőzéssel együtt kimutatható koinfekciók szerepe nem teljesen ismert, ellentmondó adatok születtek ezek jelentőségéről. Long COVID fertőzésben a koinfekciók szerepe szintén nem tisztázott.

Long COVID kardiológiai hatásai

Dr. Tölgyesi Andrea | 20 perc Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekklinika

Összefoglaló

Dr. Tölgyesi Andrea

Long COVID kardiológiai hatásai

A Covid-19 fertőzés jól ismert akut hatásaival ellentétben a hosszútávú tünetek, szövődmények feltérképezése még jelenleg is zajlik. A long-covid állapot kialakulásának rizikói és pathomechanizmusa szintúgy további tisztázásra várnak. A long-covid tünetek között a kardiovascularis rendszerhez köthetőek igen gyakoriak: ilyenek a szívfrekvencia eltérései (leginkább tachycardia vagy arrhythmia), a mellkasi fájdalom/diszkomfort érzet és szédülés. A kardiális tünetek szinte mindig fáradtsággal társulnak, de ez utóbbi sokszor nem szíveredetű. A kivizsgálást a tünetek nem specifikus volta mellett a szűk diagnosztikus lehetőségek is nehezítik, de ugyanilyen probléma a terápia is, mely csak a makacs, súlyosabb esetekben gyógyszeres próbálkozás, ezek hiányában általános jellegű. Gyermekek esetén pedig mindez hatványozottan érvényes.

Long COVID neurológiai hatásai és az „agyi köd”

Dr. Szeifert Lilla | 20 perc Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekklinika

Szervspecifikus eltérések I. - Kerekasztal

Dr. Ténai Nikolett, Dr. Krikovszky Dóra, Dr. Tölgyesi Anna, Dr. Szeifert Lilla | 30 perc

Szervspecifikus eltérések II.

Long COVID gasztrointesztinális hatásai

Dr. Béres Nóra | 15 perc Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekklinika

Összefoglaló

Dr. Béres Nóra

Long COVID gasztrointesztinális hatásai

Az elmúlt évben fokozott figyelemmel kísértük a COVID-19 fertőzés hosszú távú következményeit. A gyermekkori Long COVID szindróma számos szervrendszert érint, köztük a gasztrointesztinális (GI) traktust, melynek pontos oka még nem tisztázott. Klinikánk Long COVID ambulanciájának tapasztalatai alapján a gasztrointesztinális tünetek közül a hányinger, a visszatérő hányás, az epigasztriális hasi fájdalom, a nyelészavar, a fogyás, a hasmenés és a székrekedés voltak a vezető panaszok. Fontos hangsúlyozni, hogy a fentiek komoly terhet jelentenek a betegnek és a családjának. Klinikánkon a panaszok jellege alapján a szűrő jelleggel végzett rutin laboratóriumi vizsgálatok mellett a cöliákia szűrésre, széklet vizsgálatokra helyeztük a hangsúlyt. A panaszok hátterében több gyermeknél igazoltunk gastrooesophagealis reflux betegséget és cöliákiát. Azonban a legtöbb beteg esetén a fenti vizsgálatok eredményeiben nem volt eltérés. Mivel a sokrétű panaszok hátterében a patomechanizmust nem ismerjük, további vizsgálatok szükségesek, ezáltal közelebb kerülhetünk a kórkép pontosabb megértéséhez és potenciális terápiás lehetőségekhez. Multidiszciplináris gondolkodás szükséges a komplex klinikai képpel jelentkező gyermekek kivizsgálására.

Long COVID és szaglásvesztés

Dr. Kraxner Helga | 15 perc Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekklinika

Long COVID és alvászavarok

Dr. Kelemen Judit | 15 perc Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekklinika

Összefoglaló

Dr. Kelemen Judit

Long COVID és alvászavarok

Bevezetés: A long COVID szindrómában szenvedő gyermekeknél a tünetek közt nagy
számban megjelenik valamilyen alvással kapcsolatos panasz. Vizsgálatunk célja ezért az volt,
hogy felmérjük ezen betegek alvási szokásait.
Módszerek: Az SE I. sz. Gyermekklinika Long COVID ambulanciáján 2021.03.24. és
2021.12.31. között megjelent gyermekeket vizsgáltuk saját kérdőív segítségével. A kérdőív
felméri az alvási szokásokat, az alvás higiénét és a különböző jellegű alvászavarokra utaló
tünetek jelenlétét a COVID-19 fertőzés előtti és utáni időszakról. Összesen 302 páciens jelent
meg az ambulanciánkon a fenti időszakban, ezek közül 215-en töltötték ki az alvási
szokásokra vonatkozó kérdőívünket. Az életkor alapján két csoportot vizsgáltunk,
kisgyermekeket (6-12 éves) és serdülőket (13-17,9 éves). A vizsgálatból kizárásra kerültek a 6
évesnél fiatalabb gyermekek.
Eredmények: vizsgálatunkba 179 főt, 6 és 18 év közötti gyermeket vontunk be, ebből 113
lány (63.1%) volt. Megváltozott alvásról a kisgyermekek 51%-nál (26 fő), a serdülők
42.2%-nál (54 fő) számoltak be. Mindkét csoport esetében szignifikánsan többen számoltak
be elalvási nehezítettségről a COVID-19 fertőzés után és összességében rosszabbnak ítélték
meg az alvásukat, a betegség előtti időszakhoz képest.
Következtetés: Az ambulanciánkon megjelent long COVID szindrómában szenvedő
gyerekek körében megnőtt az alvászavarok elfordulása COVID fertőzés előtti állapothoz
képest.

Diabétesz és pajzsmirigy betegségek COVID-19 fertőzés után

Dr. Herczeg Vivien | 20 perc Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekklinika

Összefoglaló

Dr. Herczeg Vivien

Diabétesz és pajzsmirigy betegségek COVID-19 fertőzés után

A nemzetközi irodalomban robbanásszerűen növekszik az új típusú koronavírus fertőzés utáni kórállapotokról beszámoló publikációk száma. Számos tanulmány veti fel a COVID-19 és a pajzsmirigy betegségek, illetve az 1-es típusú diabétesz mellitusz (T1DM) közötti kapcsolat lehetőségét, melynek alapja lehet az ACE-2 receptorok jelenléte a pajzsmirigyben és az inzulin termelő szigetsejtekben.

A közelmúltban megjelent több, nagy esetszámú vizsgálatban a járvány kezdete óta növekvő T1DM incidenciát írtak le. A SARS-CoV-2 fertőzés utáni T1DM gyakoriságról heterogén eredményekkel találkozhatunk. Saját adatok alapján, a hazai harmadik hullám során (2021 március - június) újonnan T1DM-szal diagnosztizált gyermekek között jóval gyakoribb volt a koronavírus antitest titerrel igazolt korábbi SARS-CoV-2 fertőzés (52%), mint a kontroll csoportként választott, ismert T1DM-os gyermekek körében (23%).

Külföldi tanulmányok alapján az akut COVID-19 során gyakran tapasztalható pajzsmirigy hormon-eltérés. Több esettanulmány sorozat is beszámol az új típusú koronavírus fertőzés után diagnosztizált tireoiditiszről. A nemzetközi ajánlásoknak megfelelően az I. sz. Gyermekklinika Long COVID ambulanciáján minden gyermeknél végzünk szűrővizsgálatot autoimmun tireoiditisz (AIT) irányában (TSH, ATPO, ATG). Az eddig vizsgált 295 főnél 27 esetben (9,15%) találtunk ezirányú laboratóriumi eltérést.

A nemzetközi irodalom és saját kutatásaink alapján felmerül, hogy a COVID-19 összefüggésbe hozható e két gyermekkori autoimmun endokrin betegséggel, azonban hosszú távú vizsgálatok szükségesek ezen új, jelenleg meghatározó fertőző ágens szerepének pontos tisztázásához.

Esetbemutatások I.

Dr. Pálmay Andrea | 10 perc Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekklinika

Összefoglaló

Dr. Pálmay Andrea

Esetbemutatások I.

Az I. Sz. Bókay Gyermekklinika Long COVID ambulanciáján 2021. márciusa óta eddig több, mint 300 gyermeket vizsgáltunk, gondozunk. A betegek között előfordulnak izolált panaszokkal jelentkezők is, többségüknek azonban igen szerteágazó, komplex tüneteik vannak a fertőzés óta.

13 éves lány betegünkkel 8 hónappal a COVID-19 fertőzését követően találkoztunk. Az akut COVID infekció lezajlását követően folyamatosan fennálló fáradékonyságról, csökkent fizikai terhelhetőségről, hasi fájdalomról, íz- és szagérzékelés zavaráról, valamint korábban nem jelentkező, gyakori fejfájásokról számolt be, mely következtében életminősége kifejezetten romlott. A protokollban leírt laboratóriumi, képalkotó, szemészeti és neurológiai vizsgálatai során kórjelző eltérést nem észleltünk. Kezelésként vitamin kúrát, szaglástréninget és TENS terápiát javasoltunk. Időközben pszichés tünetei kifejezettebbé váltak, ami miatt kórházi felvétel történt. Osztályos kivizsgálása során enyhe-közepes depresszió, szorongásos zavar igazolódott.

Fél évvel az első ambuláns találkozónk után, több mint egy évvel a COVID-19 fertőzését követően leány betegünk részleges javulásról számol be. Fejfájásai ritkulnak, íz- és szaglásérzékelése javulást mutat, fáradékonysága csökkent. A hangulati zavara továbbra is fennáll, ritkábban jelentkezik, rendszeres pszichés gondozásban részesül.

Esetismertetésünkkel szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a long covid szindrómás gyermekek komplex panaszai gyakran elhúzódóak, lassú javulást mutatnak, gondozásukban kiemelt szerepe van a társszakmáknak és a hosszútávú követésnek.

Esetbemutatások II.

Dr. Kincs Judit | 10 perc Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekklinika

Összefoglaló

Dr. Kincs Judit

Esetbemutatások II.

A 10 éves cöliákia miatt gondozott leánynál akut COVID fertőzést követően öt héttel jelentkeztek a többszervi gyulladásra jellemző tünetek. Láz, gasztrointesztinális tünetek, hányás, gyengeség, bőrtünetek, nyálkahártya eltérések, conjunctivitis, hypotensio, hypalbuminaemia. Kardiális eltérést az ismételt szívultrahang sem mutatott.

A laboratóriumi vizsgálatok a COVID asszociálta többszervi gyulladás diagnózisát megerősítették.
Nagy dózisú IVIG , szteroid adását követően gyógyult. Hypalbuminaemia miatt albumin adását igényelte. A negyedik hullámban észlelt többszervi gyulladásos esetünk bemutatásával hívjuk fel a figyelmet a védőoltással elkerülhető súlyos, COVID fertőzést követő kórállapotra.

Szervspecifikus eltérések II. - Kerekasztal

Dr. Béres Nóra, Dr. Kraxner Helga, Dr. Herczeg Vivien, Dr. Pálmay Andrea | 30 perc

COVID-19 pszichiátriai és pszichés hatásai

A Covid-19 során kialakuló gyulladásos folyamatok hatásai a központi idegrendszerre

Dr. Dénes Ádám | 20 perc Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet

Amióta a Covid-járvány velünk van...., Az elmúlt két év hatása a gyermekek mentális állapotára és a gyermekpszichiátriai ellátórendszerre.

Dr. Pászthy Bea | 20 perc Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekklinika

A long-Covid szindróma neuropszichiátriai tünetei

Dr. Németh Adrienn | 20 perc Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekklinika

A krónikus pszichiátriai betegséggel élő gyermekek megküzdése a világjárvánnyal

Dr. Várnai Nikoletta | 20 perc Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekklinika

COVID-19 pszichiátriai és pszichés hatásai - Kerekasztal

Dr. Németh Adrienn, Dr. Várnai Nikolett | 30 perc

MIS-C

Who Would Have Predicted MIS-C?

Randy Q. Cron, MD, PhD | 20 perc University of Alabama at Birmingham

Összefoglaló

Randy Q. Cron, MD, PhD

Who Would Have Predicted MIS-C?

SARS-CoV-2 related multi-system inflammatory syndrome in children (MIS-C) came out of the blue and was a surprise to us all. It shares features with Kawasaki disease, particularly in those under age 5. It occurs approximately one month following SARS-CoV-2 infection in a small subset of children but can present in a state of shock frequently requiring intensive care. Anti-inflammatory approaches including intravenous immunoglobulin and glucocorticoids have been remarkably effective at treating this novel condition.

A MISC immunológiája

Dr. Horváth Zsuzsanna | 20 perc Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekklinika

Összefoglaló

Dr. Horváth Zsuzsanna

A MISC immunológiája

Noha eleinte bíztunk benne, hogy a SARS-CoV2 fertőzés a gyermekeket megkíméli, idővel igazolódott, hogy az enyhe lefolyású akut fertőzést követően súlyos, akár életet veszélyeztető állapot alakulhat ki náluk is. A gyermekkori sokszervi gyulladás (Multisystem Inflammatory Syndrome in Children; MISC) hátterében hiperinflammáció alakul ki, melynek során az immunrendszer sejtjei kontrollálatlan mértékben aktiválódnak, nagy mennyiségű proinflammatórikus citokint termelve, mely szisztémás gyulladást eredményez.

Egyre több adat áll rendelkezésünkre, miszerint a MISC nagy valószínűséggel posztinfektív, immunológiai és/vagy autoimmun betegség lehet. Bár tünetei a Kawasaki-betegségre hasonlítanak, a MISC életet veszélyeztető sokkos állapottal, kardiális, gasztrointesztinális és neurológiai érintettséggel jár együtt, melyet eltérő immunológiai folyamatok okoznak, és melyek lényege a nagymértékű immunaktiváció és a következményes citokinvihar. Az immunrendszer minden eleme, a természetes és az adaptív immunitás is szerepet játszik a szöveti gyulladás fenntartásában. A tanulmányok jellegzetes proinflammatórikus citokinprofilt igazoltak MISC-ben, mely alapján elkülöníthető a Kawasaki-betegségtől, illetve a COVID-asszociált hiperinflammációtól. A perifériás vérben meghatározott immunsejt változások és T-sejt szabályozási zavar mutatható ki, mely a perifériára történő fokozott immunsejt-kiáramlást jelzi és végül a többszervi gyulladás állapotához vezet. Kiemelendő továbbá specifikus autoantitestek jelenléte, melyek a lymphocyta-aktiváció fehérjéit, valamint a MISC patológiájában központi szerepet játszó szerveket célozzák, így idéznek elő szöveti károsodást. A citokinekről és egyéb immunológiai folyamatokról szerzett ismereteink hozzájárulhatnak a terápiás lehetőségeink bővítéséhez.

A MISC differenciál diagnosztikája

Dr. Kardics Kinga | 20 perc Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekklinika

Összefoglaló

Dr. Kardics Kinga

A MISC differenciál diagnosztikája

Jelenlegi ismereteink szerint a SARS-CoV-2-fertőzéssel összefüggő, újonnan definiált MIS-C/PIMS egy relatíve ritkán előforduló tünetegyüttes. A klinikai tünetek nem specifikus volta okán elkülönítése – különösen járványhullám idején- a súlyos akut COVID-19-től, illetve más infekciós eredetű betegségtől nehézséget okozhat. Figyelemmel az ellátás különböző szintjeire (területi, sürgősségi, kórházi ellátás) és a klinikai kép heterogenitására az előadás összefoglalja MIS-C/PIMS és a gyakoribb fertőzéses eredetű kórképek elkülönítő diagnosztikájára vonatkozó gyakorlati szempontokat és teendőket.

A MISC terápiája

Dr. Constantin Tamás | 20 perc Semmelweis Egyetem, II. Sz. Gyermekklinika

MIS-C - Kerekasztal

Dr. Horváth Zsuzsanna, Dr. Kardics Kinga, Dr. Constantin Tamás, Randy Q. Cron | 30 perc

Long COVID további aspektusai

Long COVID a gyermekháziorvos szemével

Dr. Világos Eszter | 10 perc Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekklinika

Long COVID és sport

Dr. Vágó Hajnalka | 20 perc Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekklinika

Long COVID és vakcináció

Dr. Pék Tamás | 20 perc Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekklinika

COVID fertőzésen átesett várandósok újszülöttei

Dr. Pekli-Tóth Fanni | 20 perc Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Üllői úti Részlege, Neonatológiai Tanszéki Csoport

Összefoglaló

Dr. Pekli-Tóth Fanni

COVID fertőzésen átesett várandósok újszülöttei

A SARS-CoV-2 pozitív várandósoknál megnő a koraszülés esélye, illetve az újszülöttek többször kerülnek intenzív osztályra. Bár a vertikális transzmisszió aránya alacsony, a placenta szövettani eltérései, az anyában és a magzatban zajló immunológiai folyamatok, a sok esetben súlyos anyai állapot indokolják, hogy ezen újszülötteket fokozottan obszerváljuk.

A szülésre, a születést követő kórházi időszakra vonatkozó izolációs és diagnosztikai szabályok osztályonként eltérőek lehetnek, és a pandémia során is módosultak. Lehetőség szerint a újszülöttet az anyával egy szobában (rooming-in) kell elhelyezni. Az anyatejes táplálás támogatása is elmaradhatatlan.

Kimutatott, hogy a fertőzés megnöveli a szülés körüli stressz szintet, az elkülönítés ezt fokozhatja. A korai kötődés zavart szenvedhet, így ezen édesanyák pszichológiai szempontból is rizikócsoportnak tekintendők.

Nem tudjuk még, hogy a gyermekek hosszú távú fejlődést a várandósság idején átélt SARS-CoV-2 fertőzés hogyan befolyásolja. Világszerte több kutatócsoport, különböző szempontok alapján végez utánkövető vizsgálatokat.

A fentiek indokolják a prevenció jelentőségét: a családot tervezők és várandósok oltása megengedett és feltétlenül javasolt.

Esetbemutatások II. Gyermekklinika

Dr. Beniczky Nikolett | 10 perc Semmelweis Egyetem, II. Sz. Gyermekklinika

Összefoglaló

Dr. Beniczky Nikolett

Esetbemutatások II. Gyermekklinika

2021. június 1-jén indult el a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekklinikán is a Long COVID Ambulancia, azóta pedig immár több, mint 150 hozzánk forduló gyermeket láttunk el. Az ambulancia megnyitása óta eltelt közel 10 hónap alatt részletes képet kaptunk arról, hogy a gyermekeket milyen mértékben és hogyan érinti az ún. Long-COVID, illetve Post-COVID szindróma. 2022. február végéig bezárólag az ambulanciánkon megfordult 149 gyermekről és az ő panaszaikról készítettünk átfogó összefoglalást, melynek rövid bemutatását követően két gyermek esetét részletesebben is ismertetnénk. Egy 6 éves fiúgyermek esetében az akut SARS-CoV2 infekció lezajlását követően Long-COVID szindrómára típusos szerteágazó tünetek hátterében végül más entitás igazolódott. Első esetünkkel szeretnénk felhívni a figyelmet a részletes kivizsgálás, a társszakmákkal való konzultáció és a kontrollvizsgálat fontosságára is. Ezt követően egy 16 éves leány esetét mutatjuk be, akinél SARS-CoV2 infekció típusos tünetekkel való lezajlását követően fáradékonyság, már enyhe terhelésre is jelentkező légzési nehezítettség, továbbá szúró jellegű mellkasi fájdalom volt észlelhető. Panaszai a mindennapi életminőségére is jelentős negatív hatással voltak. A kivizsgálás során elvégzett légzésfunkciós vizsgálat bronchialis hyperreaktivitást igazolt a Long-COVID szindróma részjelenségeként. Utolsó esetként pedig egy 15 éves fiúgyermeket mutatunk be, akinél SARS-CoV2 reinfekció után jelentkeztek súlyos pulmonológiai panaszok, légzésfunkciócsökkenés. Kombinált gyógyszeres és nem gyógyszeres terápia hatására bár némi javulás észlelhető volt, de jelenleg is perzisztálnak panaszai, így rendszeres pulmonológiai gondozás alatt áll.

Összefoglalásként tehát elmondható, hogy a Long-COVID szindrómában rendkívül heterogén és sok esetben az életminőséget kifejezetten rontó panaszok észlelhetők. Javasolt ezen gyermekeknek a centrumokba, azaz Long-COVID Ambulanciákra való irányítása, ahol a teljeskörű kivizsgálást követően a társszakmákkal való szoros együttműködésre, multidiszciplináris gondozásra is lehetőség van.

Long COVID a gyermekháziorvos szemével

Dr. Hervay Judit | 10 perc Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekklinika

Összefoglaló

Dr. Hervay Judit

Long COVID a gyermekháziorvos szemével

A SARS-CoV2 koronavírus okozta gyulladásos fertőző megbetegedés 2019. decemberében került leírásra. Jelenleg már az 5. hullámon is túl vagyunk és láthattuk, hogy az akut megbetegedés klinikai képe minden hullámban kicsit változik, a fertőzés újabb tünetekkel jelentkezik, valamint változó a gyermekek érintettsége is.

A Long-COVID tünetegyüttes 2020. májusától kapott nagyobb figyelmet. Felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt 4 héten túl is perzisztáló tüneteket észleltek. Bizarr, egy kórképbe sem sorolható tünetek jelentek meg, amelyek a következők: fáradékonyság, gyakori fejfájás, szerteágazó hasi panaszok, neurológiai eltérések, szív-érrendszeri, légúti panaszok, pszichiátriai problémák.

A gyermekháziorvosi praxisban a Long COVID panaszokkal érkező gyermekek ellátása nem egyszerű, ugyanis többek között hiányoznak a megfelelő eszközök a gyermek részletes kivizsgálására. Tekintettel arra, hogy egy új kórképpel állunk szemben, ami sokszor összetett és bonyolult, nagyon fontos a háziorvosok és az ezzel foglalkozó szakemberek együttműködése. A Long COVID ambulanciára hosszú az előjegyzési idő, épp ezért jelentős a háziorvos felelőssége, hogy mérlegelni tudjon a gyermek ellátásával kapcsolatban. A meglévő tudás birtokában és a háziorvos által előírható vizsgálatokkal nem súlyos, monoszimptómás betegek esetén megkezdhető a gyermek kivizsgálása és kezelése, ezzel gyorsítva a gyógyulás folyamatát.