----- Az előadások december 3-tól, 3 hónapon keresztül lesznek elérhetőek! -----

A HIV/AIDS betegség kezelésének hazai története három szakaszra bontható. 1986-tól 1995-ig szűkös lehetőségeink között az opportunista fertőzések és daganatok elleni, többnyire sikertelen küzdelem, az akkor még egyértelműen halálos megbetegedéssel közdő páciensek psychés segítése és a fájdalmak csillapítása volt lehetséges. 1995-ben nálunk is elérhetővé vált a HAART (hatékony kombinált, antiretrovirális terápia), mely forradalmian változtatta meg a HIV-fertőzött betegek túlélését. Azonban az első, igazán hatékony szerek nagyon sok és súlyos rövid- (hasmenés, hányinger, perifériás neuropathia, pancreatitis, szédülés, hepatopathia) és hosszútávú mellékhatásokkal (diebetes mellitus, hypertonia, lipodystrophia, osteopenia, nephropathia) rendelkeztek. A legutóbbi tíz évben pedig már a figyelem az egyre kevesebb mellékhatással és egyre jobb compliance-al bíró szerek felé fordult, melyek akár egy darab, naponta egyszer alkalmazott tablettában tartalmazzák a három, különböző támadáspontú hatóanyagot. A legújabb protokollok szerint pedig már valamennyi HIV-fertőzöttnek javasolják a HAART-ot, stádiumtól függetlenül, hiszen csak így kerülhetők el biztonságosan a HIV-fertőzéshez társuló fertőzések és daganatok, ráadásul a legújabban forgalomba került integráz-inhibitor csoportba tartozó anti-retrovirális gyógyszerek valóban kevés mellékhatással rendelkeznek. Napjainkban egyre inkább szembe kell néznünk az egyre népesebb, idősödő, hosszú évek óta gyógyszert szedő, tünetmentes HIV-pozitív populáció gondjaival is (korai öregedés, szexuális dysfunkciók, osteoporosis, neurokognitív elváltozások). Az új HIV-fertőzöttek, a kezelés alatt álló HIV/AIDS betegek és az újonnan felismert AIDS betegek számában az utóbbi néhány évben észlelhető növekedés pedig felhívja a figyelmet arra, hogy a HIV/AIDS betegség tüneteivel, diagnosztikájával és kezelésével a jövőben az egész magyar egészségügynek fokozottabban kell foglalkoznia.

Az elmúlt három évben a HIV-fertőzötteknek több, korábban nem létező problémával kellett szembenéznie. A koronavírus fertőzés szerencsére úgy tűnik, nem súlyosabb lefolyású a jól kezelt, méréshatár alatti HIV-RNS-el rendelkező HIV-pozitívoknál. Bár a COVID-19 járvány elején sokan gondolták, hogy a HIV elleni gyógyszerek jótékony hatásúak a koronavírus ellen, de később kiderült, hogy a HIV/AIDS betegség kezelésére alkalmazott antivirális terápia nem hatékony a SARS-2 koronavírus ellen.

Magyarországon az elmúlt években alacsony szinten stabilizálódott a hepatitis A fertőzések száma, de 2022-ben tízszeresére emelkedett az esetek száma és az új fertőzések gyakran az MSM közösségben terjedtek. A hazai HIV-fertőzöttek rizikócsoportjait figyelembe véve fel kell hívni a figyelmet az A típusú májgyulladás terjedési útjaira és a megelőzés lehetőségeire (megfelelő hygienie és a védőoltások).

A Közép-Afrikában évtizedek óta ismert majomhimlő kiszabadult eddigi gócaiból és mind Amerikában, mind Európában több tízezer új esetet okozott. A betegség elsősorban az MSM közösség tagjait érintette, így előfordult a hazai HIV-fertőzöttek között is. Fontos tudni, hogy bár a betegség általában enyhe lefolyású, súlyos megbetegedést képes okozni olyan HIV-fertőzötteknél, akik nem részesülnek anti-retrovirális kezelésben és károsodott immunrendszerük miatt fokozott a súlyos szövődmények kockázata.