Anyatejkutatás az 1900-as évek elejére tekint vissza, azóta tudjuk, hogy a csecsemőmortalitás és a betegségek előfordulása alacsonyabb a szoptatott gyermekek körében. Az anyatej nemcsak az újszülöttek és a kis csecsemők legideálisabb tápláléka, de részt vesz fontos immunológiai és kémiai folyamatokban is.  Az anyatej összetétele állandóan változik, mindig alkalmazkodva a csecsemő aktuális igényeihez.  Az összetevők mennyiségi sorrendjét tekintve a tejcukor és a zsírok után a harmadik szilárd alkotó az oligoszaccharidok (HMO) csoportja. A HMO összetétele egyénenként változó, befolyásolja az anya genetikája, kora, diétája, egészségi állapota, gyógyszerei, valamint a gesztációs kor és a szüléstől eltelt idő is. A HMO elsősorban prebiotikus hatású, tehát a jótékony baktériumok táplálékául szolgál. Emellett csökkenti bizonyos káros baktériumok okozta fertőzések kialakulását, sőt hosszútávon hozzájárul az olyan civilizációs krónikus betegségek elleni védelemhez is, mint pl. az allergia. Újabb kutatások szerint nemcsak a csecsemők, hanem a szoptató édesanya egészségét is védi azáltal, hogy csökkenti a szoptatás alatti mellgyulladások kialakulásának valószínűségét. 

 

Az emberi bélben élő mikroorganizmusok összessége a mirobiom, melynek szerepe van a metabolizmusban, az immunrendszer működésében, a tápanyagok és az ásványi anyagok felszívódásában, a vitaminok termelésében is. 

Az élet első éveiben az újszülöttkori bélflóra komplex mikrobiommá alakul. A kialakulásban a szülés módja, a táplálkozás, az antibiotikum használat, különféle környezeti tényezők és betegségek mind-mind szerepet játszanak. A dysbiosis modulálásában fontos szerepe van a diétának, pre- és probiotkumoknak, melyet a megelőzésen és a terápiában is alkalmazunk.

A probiotikumok kompex hatásmechanizus segítségével kedvezően befolyásolják a gazdaszervezet működését, azonban a hatás törzsspecifikus, különböző indikációkban egyenként kell megvizsgálni az egyes törzsek hatékonyságát és biztonságosságát.

A rendelkezésre álló evidenciák alapján antibiotikum asszociált hasmenés megelőzésében, akut gastroenteritis kezelésében, közösségbe járó gyerekeknél a felső légúti infectiok megelőzésében, nosocomiális hasmenés megelőzésében, infantilis colica kezelésében probiotikum adása ajánlott.

Az alkalmazandó probiotikum kiválasztásánál azonban az indikáció, az életkor, a készítményben lévő törzs vagy törzsek, a mikroorganizmus csíraszáma és a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények alapján döntsünk a készítmény alkalmazásáról.

Az anaphylaxia gyors progresszióval járó életet veszélyeztető, azonnali típusú szisztémás allergiás reakció, ami az életfontos szervrendszerek (légzési- keringési rendszer, központi idegrendszer, emésztő traktus, bőr-és nyálkahártyák) közül egyidőben két vagy több rendszert is érinthet percekkel-órákkal az allergénnel történő találkozást követően. Sürgősségi veszélyállapot, ezért fontos gyors felismerése és az azonnali cselekvés.

Felnőtteknél elsősorban a méh- vagy darázsméreg ill. a gyógyszerek vagy a kontrasztanyagok által kiváltott reakciók jellemzőbbek. Csecsemő- és gyermekkorban  főként a táplálék-allergének váltanak ki anaphylaxiát – például tej, tojás, földimogyoró, búza és hal. 

A diagnosztika útvesztői részletesen ismertetésre kerülnek az előadásban.  Anaphylaxia esetén a mentők azonnali értesítése mellett adrenalin injekció 0.01 mg/kg adagban i.m. mélyen adandó a comb külső-felső harmadában. Ha nincs javulás, 10 percen belül ismételhető ez az adag. Ilyenkor az adrenalin adásának nincsen ellenjavallata!  Adrenalin autoinjektorral (AAI) az injekció akár ruhán keresztül is megvalósítható, így gyorsabb a beadás.  Az előre kiszerelt AAI-k életkornak, testsúlynak megfelelő dozírozása az előadásban kerül ismertetésre. 

Egyes AAI-k hazánkban  emelt ill. kiemelt támogatással  is felirhatók 2022 júliusa óta, T7800 és T7820 BNO kódokra, allergológiai szakvéleményre. 

Kiemelt fontosságú, hogy a szakemberek mellett az érintettek és hozzátartozóik, környezetükben lévők is megfelelő oktatásban részesüljenek a készítmények alkalmazásával kapcsolatosan, és felismerjék az anaphylaxiás reakció jellemző tüneteit. A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság saját programmal rendelkezik ezzel kapcsolatban.

A hazai  csecsemőtáplálási irányelv javaslatot tesz arra, hogy a vegetáriánus és vegán étrendet hogyan lehet megvalósítani a csecsemő táplálásában. Az előadásban ezt próbálom bemutatni nem a teljesség igényével, illetve azt, hogy, hogyan tud ebben a védőnő segíteni. A hozzátáplálást legkorábban az 5. hónap elejétől el lehet kezdeni, és legkésőbb 6. hónapos kor körül el kell kezdeni. A hozzátáplálás bevezetésének idejét és az előrehaladást az ételek változatosságában, állagában, ízében és mennyiségében az adott csecsemő fejlettsége, készségei és szükségletei határozzák meg. Amennyiben a vegetáriánus étrend során a csecsemő megfelelő mennyiségű anyatejet ill. tehéntejalapú tápszert, tojást és tejtermékeket fogyaszt (ovo-lakto-vegetáriánus), jó minőségű fehérjéhez, vitaminokhoz és kalciumhoz is hozzá jut. Elméletileg szigorú, jól tervezett ovo-lakto-vegetáriánus diéta mellett elérhető a csecsemő megfelelő fejlődése és a hiányállapotok elkerülése. A lakto-vegetariánus és ovo-vegetáriánus étrendet, a potenciális hiányállapotok kialakulásának veszélye miatt, csak pontosan megtervezett étkezésekkel, a vas státusz és a növekedés/fejlődés szigorú szakorvosi ellenőrzésével, dietetikus bevonásával lehet alkalmazni.  Az állati eredetű élelmiszereket egyáltalán nem tartalmazó, ún. vegán étrend, mind a szoptató anya, mind pedig a csecsemő számára kerülendő. Amennyiben a család a részletes felvilágosítás ellenére ragaszkodik a csecsemő vegán étrendjéhez, akkor az csak megfelelő tervezéssel, szigorú ellenőrzéssel (dietetikus és orvos bevonásával) megengedhető. A vegán étrendet követő anya szoptatott csecsemője is veszélyeztetett a hiányállapotok szempontjából, ezért ugyancsak szigorú ellenőrzés szükséges az esetükben.  A vegetáriánus pürék a legtöbb tápanyagot ugyan tartalmazhatják, azonban a B12, vas, cink és DHA hiány kialakulásának nagy a rizikója fogyasztásuk esetén, ezért a csecsemő fokozott ellenőrzést és szupplementációt igényel.  

„ Az embernek a világhoz való viszonya az emberi identitás lényegi része.”        (II. János Pál) 

2020-ban publikált nemzetközi epidemiológiai vizsgálatok megállapítják, hogy a fogyasztói társadalmakban a gyermek- és serdülőkorúak 25-30 %-a küzd érzelmi vagy viselkedési problémákkal, és 7-ből  1 gyermeknek diagnosztizált mentális betegsége van. Magyar adataink szerint a 14 év alatti populációban az egészséges életév veszteség (DALY) második leggyakoribb oka a mentális betegségek és viselkedés zavarok. Ugyanakkor  egyre nő azoknak a gyermekeknek a száma, akik pszichológiai problémára vagy mentális betegségre hajlamosító vagy veszélyeztető környezetben élnek. A Covid-19 világjárvány tovább rontotta az egyébként is sokkoló epidemiológiai adatokat. 

Előadásomban áttekintem a 2019-2022 közötti időszakot a serdülők szempontjából. 

2019-ben a klímaváltozással kapcsolatos klinikai szintű klíma-szorongás és öko-gyász jelentett különösen feszítő kérdést, szignifikánsan nőtt hangulatzavar tüneteivel, életcél nélkül, tervek nélkül, motiválatlanul, a klímakatasztrófa szorongásában gúzsba kötve érkező gyermekkorú páciensek száma. Majd 2020 elején hazánkban is megjelent az ebben az emberöltőben soha nem látott pandémia, a Covid-19, mely két éven keresztül elképesztő terhet rótt a családokra és gyerekekre. A mentális betegségek és kórállapotok újabb jelentős emelkedését hozta a világjárvány. 

És idén tavasszal, épp fellélegezhettünk volna, amikor szomszédunkban kitört a háború, észlelhető a szülők, gyerekek, kamaszok félelme. A családterápiákon rendszeresen megjelenő téma a háború és a menekülés.

A serdülőkor feladatai a szülőkről való leválás, az individuáció, az autonómia megszerzése. A serdülők, a közeljövőre jósolt borús környezeti és társadalmi változások apokalikus gondolatiságában, szorongató tehetetlenséget élnek meg a jövőjük alakításával kapcsolatban. Az egészséges személyiségfejlődés irányába mutató serdülőkori pszichés változásokat, a bátor önmeghatározást  nagymértékben gátolja, hogy egyre határozottabb tónussal egy felbomló, pusztuló, viszonyítási pontokat nélkülöző világképbe kellene belehelyeznie magát a fiatalnak. 

A pszichiátriai betegségek nem választhatók el attól a korszaktól, illetve civilizációs, kulturális környezettől amelyben kialakulnak. A pszichiátriai kórképek szemünk előtt születő tartalmi változása új kihívások elé állítanak minket, szakembereket is. Az erről való közös gondolkodás elengedhetetlen és sürgető.