Korszerű csecsemőtáplálás 2021
továbbképző webinárium

2021. máj. 15. - 2021. máj. 15.

Akkreditálva:
Időtartam: 2 óra
Részvételi díj: nincs
Szervező: Házi Gyermekorvosok Egyesülete

Köszöntő
Előadások
Program
Támogatók

Kedves Kollégák!

A program a korszerű csecsemőtáplálás témakörét járja körbe az alapellátó gyermekorvos, a gasztroenterológus, az allergológus, a szoptatási tanácsadó és a védőnő szemszögéből.

A nemzetközi szakirodalom témával kapcsolatos aktualitásai, az érvényes hazai szakmai irányelv és a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság legutóbbi tájékoztatója mellett a gyakoribb táplálási problémák megbeszélése kerülnek napirendre.

A program hat, egyenként 20 perces blokkból épül fel. Ezekben egy-egy 10-12 perces referátumot követően kerekasztal formában a résztvevők kérdésekre válaszolnak az elhangzott témában.

A kérdések chat felületen keresztül tehetők fel, a moderátor közvetítésével.

Kovács Ákos, Sutka Melinda

Megtekinthető előadások

Újdonságok a csecsemőtáplálásban: nemzetközi kitekintés

Dr. Szentannay Judit | 20 perc alapellátó gyermekorvos, gyermek-gasztroenterológus, Kecskemét

Összefoglaló

Dr. Szentannay Judit

Újdonságok a csecsemőtáplálásban: nemzetközi kitekintés

Az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt a táplálékallergiában szenvedő csecsemők száma, világszerte egyre több az elhízott gyermek. A szülők gyakran kezdenek saját döntésük alapján restriktív diétákat gyermeküknél, különféle alternatív élelmiszereket bevezetve a gyermek étkezésébe. Az elmúlt év legnagyobb kihívása pedig kétségtelenül a COVID-19 pandémia. Ez a sok, állandóan változó körülmény újabb kihívások elé állít bennünket egészségügyi szakembereket.

A hatályos hazai csecsemőtáplálási irányelv alapellátási kérdései

Dr. Gárdos László | 20 perc osztályvezető főorvos, Zala Megyei Szent Rafael Kórház csecsemő- és gyermekosztály, Zalaegerszeg

Összefoglaló

Dr. Gárdos László

A hatályos hazai csecsemőtáplálási irányelv alapellátási kérdései

A XX. században a csecsemők táplálása gyökeres változáson ment át, előbb a szoptatás gyakorisága kezdett drámaian csökkenni, majd a tápszerek előbb az anyatejet, később pedig már a főzeléket, húst és a gyümölcsöt is kezdték kiszorítani a csecsemők normál étrendjéből.

A mesterséges táplálás okozta allergiás és intoleranciás tünetek gyakoribbá válásának hatására az orvosok és védőnők egyre több élelmiszer bevezetését tolták ki az egy év utáni időszakra.

Mára ez a helyzet megváltozott, újra az anyatej az elsődleges az élet első 6 hónapjában és ajánlott az egy éven túli szoptatás is. Négy hónap után már elkezdhetjük a hozzátáplálást és ha megnézzük az aranystandardot, a természetes táplálkozást - akár retrospektív módon, pár ezer évre visszamenőleg, akár a velünk egyidőben élő természeti népeknél - akkor várható, hogy ez az időpont még tovább fog csökkenni a következő évtizedekben. Jelentős a paradigmaváltás, pedig tulajdonképpen csak visszatérünk az eredetihez, amikor a potenciális allergéneket is már korábban - persze csak nagyon kis mennyiségben - adjuk gyermekeinknek, lehetőséget adva nekik ezzel arra, hogy kialakuljon náluk a tolerancia.

Összefoglalva a XXI. századi csecsemőtáplálás - a modern tudományos eredményeknek köszönhetően - egyre jobban hasonlít a XIX. századi, vagy még régebbi korok normalitásához.

Az anyatejes táplálás jelentősége

Gitidiszné Gyetván Krisztina | 20 perc védőnő, IBCLC laktációs szaktanácsadó, Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság, Budapest

Összefoglaló

Gitidiszné Gyetván Krisztina

Az anyatejes táplálás jelentősége

Az előadásban az irányelv mentén sorra vesszük, hogy mik azok a fontos információk, amiket az édesanyáknak tudniuk kell a szoptatás elkezdéséhez.

Milyen támogatás történjen meg az alapellátásban a szülés utáni időszakban, kifejezetten a korai hazaadás időszakában.

Mi a szoptatás normál menete, a megfelelő súlygyarapodás, hogyan történik ezek nyomonkövetése.

Ha a szoptatás akadályokba ütközik, hogyan támogassuk az anyát - szoptatás menedzsment.

Táplálékallergiák csecsemőkorban

Dr. Csáki Csilla | 20 perc gyermekgyógyász, gyermek-allergológus főorvos, Svábhegyi Gyermekgyógyintézet, Budapest

Összefoglaló

Dr. Csáki Csilla

Táplálékallergiák csecsemőkorban

Az immunológiai mechanizmus alapján létrejövő táplálékallergiák IgE-mediált és non-IgE tipusokba oszthatók. A leggyakoribb táplálékallergia, a tehéntejfehérje érzékenység csecsemőkorban döntően non-IgE mechanizmusú, nem azonnali típusú hiperszenzitivitás.

Tehéntejen kívül a tojásfehérje, földimogyoró, búzaliszt, hal és újabban a kesudió, valamint a hüvelyesek (bab, borsó, lencse) hazánkban a leggyakoribb csecsemőkori táplálék allergének. Mig a tejfehérje és a tojásfehérje allergia iskoláskorra immuntolerancia kialakulásával 90%-ban kinőhető, addig az olajos magvakra, hüvelyesekre és hal/rákfélékre csecsemőkorban kialakult allergia többnyire egész életre szóló, szisztémás reakcióval fenyegető krónikus állapot.

Az utóbbi években komoly szemléletváltás történt a táplálékallergiák kezelésében. Igy tej-tojásallergiákban a sült tej/tojás fogyasztás bevezetésével aktiv tolerancia indukció került előtérbe a szigorú diétás megvonás helyett.

A táplálékallergiák primer prevencióját célzó klinikai vizsgálatok (LEAP és EAT study) bizonyították, hogy a földimogyoró és a tojás korai, 4-6 hónapos életkor körüli bevezetése a magas allergiakockázatú csecsemők étrendjébe jelentős mértékben előzi meg a súlyos allergia kialakulását. Remélhetőleg, ezen vizsgálatok tanulságai hazánkban is mielőbb elterjednek a napi csecsemőtáplálási gyakorlatban.

Elmaradó súlynövekedés

Dr. Sutka Melinda | 20 perc alapellátó gyermekorvos, gyermek-gasztroenterológus, Debrecen

Összefoglaló

Dr. Sutka Melinda

Elmaradó súlynövekedés

A szomatikus fejlődés követése minden státuszvizsgálat alkalmával központi kérdés. A megfelelő súlygyarapodás a gyermek jóllétének egyik legfőbb indikátora.

Elégtelen súlygyarapodásról akkor beszélünk, ha egy gyermek súlygyarapodása elmarad a saját várható súlyfejlődési ütemétől. Lényeges, hogy az elégtelen súlygyarapodás nem diagnózis, hanem egy tünet, amelynek okát tisztáznunk kell. A háttérben legtöbbször pszichoszociális okok állnak (95%) , csupán az esetek 5%-ában igazolható organikus kiváltó ok.

Az antropometriai adatok (testtömeg, testhossz, fejkörfogat változása) rögzítése, értékelése és követése, a kivizsgálás és a táplálásterápia korai megkezdése alapellátói feladat. Az anamnézis, a fizikális eltérések és a kezdeti vizsgálati eredmények ismeretében dönthetünk a gyermek szakellátásba történő célzott irányításának szükségességéről.

Restriktív diéták

Dr. Müller Katalin Eszter | 20 perc gyermek-gasztroenterológus főorvos, Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet, Budapest

Összefoglaló

Dr. Müller Katalin Eszter

Restriktív diéták

Az önként vállalt korlátozó étrendek (gluténmentes, vegetáriánus) egyre gyakoribbak, ezért ezen étrendek ismerete nélkülözhetetlen, annak érdekében, hogy megfelelően tudjuk ezeket a családokat támogatni. Lényeges, hogy a multiplex ételallergia miatt diétázó gyermekek tápláltsági állapotát szorosan kövessük, mert körükben gyakori a növekedés elmaradás, mikronutriens hiány. Ezzel ellentétben a terjedőben lévő növényi alapú étrend – ha jól megtervezet - a legújabb adatok szerint nem jelent kockázatot alultápláltság szempontjából gyermekkorban.