Az újszülöttek és a kis csecsemők ideális tápanyaga az anyatej. A szoptatás mind a gyermek mind az édesanya számára számos rövid- és hosszútávú előnnyel jár. A szoptatott csecsemők körében ritkábban fordulnak elő különböző fertőzések – köztük a koraszülötteket sújtó nekrotizáló enterokolitisz -, ideálisabb az emésztésük, egyenletesebb a súlygyarapodásuk. Ezen túl anyatejes táplálás mellett ritkábban fordulnak elő a korunkban népbetegségnek számító krónikus betegségek, mint az obezitás, a hipertónia vagy a diabétesz. Mindezeket a hatásokat az anyatej komplex módon éri el, köztük úgy, hogy közvetlen vagy közvetett úton hat a bélflóra összetételére.

Az anyatej előbb említett hatásainak hátterében egyedi és a csecsemő mindenkori igényeihez dinamikusan alkalmazkodó összetevői állnak, különösképp a nem nutritív alkotók közé tartozó 150-200-féle cukormolekula, amit az anyatej oligoszaccharidjainak, röviden HMO-nak nevezünk. A HMO molekulák táplálják a bélben élő jótékony bélbaktériumokat, védenek a különböző nyálkahártya felületeken a patogén kórokozók ellen, emellett a szisztémás immunműködéseket is előnyösen befolyásolják. 

Az anyatejben előforduló összes HMO 50%-át ötféle molekula teszi ki. Mindazon csecsemők számára, akik nem tudnak hozzájutni megfelelő mennyiségű anyatejhez, nagy lehetőséget jelent, hogy ezen 5 HMO-val identikus tápszerrel tudjuk őket táplálni.

Az emberi bélben élő mikroorganizmusok összessége a mirobiom, melynek szerepe van a metabolizmusban, az immunrendszer működésében, a tápanyagok és az ásványi anyagok felszívódásában, a vitaminok termelésében is. 
Az élet első éveiben az újszülöttkori bélflóra komplex mikrobiommá alakul. A kialakulásban a szülés módja, a táplálkozás, az antibiotikum használat, különféle környezeti tényezők és betegségek mind-mind szerepet játszanak. A dysbiosis modulálásában fontos szerepe van a diétának, pre- és probiotkumoknak, melyet a megelőzésen és a terápiában is alkalmazunk.
A probiotikumok kompex hatásmechanizus segítségével kedvezően befolyásolják a gazdaszervezet működését, azonban a hatás törzsspecifikus, különböző indikációkban egyenként kell megvizsgálni az egyes törzsek hatékonyságát és biztonságosságát.
A rendelkezésre álló evidenciák alapján antibiotikum asszociált hasmenés megelőzésében, akut gastroenteritis kezelésében, közösségbe járó gyerekeknél a felső légúti infectiok megelőzésében, nosocomiális hasmenés megelőzésében, infantilis colica kezelésében probiotikum adása ajánlott.
Az alkalmazandó probiotikum kiválasztásánál azonban az indikáció, az életkor, a készítményben lévő törzs vagy törzsek, a mikroorganizmus csíraszáma és a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények alapján döntsünk a készítmény alkalmazásáról.

„ Az embernek a világhoz való viszonya az emberi identitás lényegi része.”        (II. János Pál) 
2020-ban publikált nemzetközi epidemiológiai vizsgálatok megállapítják, hogy a fogyasztói társadalmakban a gyermek- és serdülőkorúak 25-30 %-a küzd érzelmi vagy viselkedési problémákkal, és 7-ből  1 gyermeknek diagnosztizált mentális betegsége van. Magyar adataink szerint a 14 év alatti populációban az egészséges életév veszteség (DALY) második leggyakoribb oka a mentális betegségek és viselkedés zavarok. Ugyanakkor  egyre nő azoknak a gyermekeknek a száma, akik pszichológiai problémára vagy mentális betegségre hajlamosító vagy veszélyeztető környezetben élnek. A Covid-19 világjárvány tovább rontotta az egyébként is sokkoló epidemiológiai adatokat. 
Előadásomban áttekintem a 2019-2022 közötti időszakot a serdülők szempontjából. 
2019-ben a klímaváltozással kapcsolatos klinikai szintű klíma-szorongás és öko-gyász jelentett különösen feszítő kérdést, szignifikánsan nőtt hangulatzavar tüneteivel, életcél nélkül, tervek nélkül, motiválatlanul, a klímakatasztrófa szorongásában gúzsba kötve érkező gyermekkorú páciensek száma. Majd 2020 elején hazánkban is megjelent az ebben az emberöltőben soha nem látott pandémia, a Covid-19, mely két éven keresztül elképesztő terhet rótt a családokra és gyerekekre. A mentális betegségek és kórállapotok újabb jelentős emelkedését hozta a világjárvány. 
És idén tavasszal, épp fellélegezhettünk volna, amikor szomszédunkban kitört a háború, észlelhető a szülők, gyerekek, kamaszok félelme. A családterápiákon rendszeresen megjelenő téma a háború és a menekülés.
A serdülőkor feladatai a szülőkről való leválás, az individuáció, az autonómia megszerzése. A serdülők, a közeljövőre jósolt borús környezeti és társadalmi változások apokalikus gondolatiságában, szorongató tehetetlenséget élnek meg a jövőjük alakításával kapcsolatban. Az egészséges személyiségfejlődés irányába mutató serdülőkori pszichés változásokat, a bátor önmeghatározást  nagymértékben gátolja, hogy egyre határozottabb tónussal egy felbomló, pusztuló, viszonyítási pontokat nélkülöző világképbe kellene belehelyeznie magát a fiatalnak. 
A pszichiátriai betegségek nem választhatók el attól a korszaktól, illetve civilizációs, kulturális környezettől amelyben kialakulnak. A pszichiátriai kórképek szemünk előtt születő tartalmi változása új kihívások elé állítanak minket, szakembereket is. Az erről való közös gondolkodás elengedhetetlen és sürgető.